az ö tanitására, oktattatol. azö drágalatos szent testével. és vérével tapláltatol. az ö malasztya által vezettetel. ugy hogy üdveségednek el nyerésire minden modot adot. oh mely nagy meltoságu tehát az keresztényi hivatal. ! mely nagy háláadásal tartozol veled ily nagy kegyelmet tévö Istenednek.

Ezen kivül figyelmezél még erre is; elöször. hogy az Isten evel az kegyelemel nem tartozot néked, hanem ingyen valo irgalmaságábol. tett illy nagy jót veled, nem az igazságnak cselekedetiböl mellyeket cselekedtünk volna, mondgya sz pál. hanem az ö irgalmaságábol tartot meg minket, az ujonnan valo születésnek. feredöjének, és az sz. leleknek meg ujitása által. mellyet ki töltöt mi reánk bövségel. az jesus kristusnak. az mi meg tartonknak általa. *

Másodszor, fontold meg, hogy ezen Isten kegyelme nélkül soha nem üdvezülhetnél, mert hit nélkül, és az közönséges anyaszent. egyházon kivül nem adatván üdveség. hová lettél volna ha az Isten illyen irgalmaságot nem cselekedet volna veled.

Harmadszor, emlékezzél meg arrol, hogy ezt, az pogány országokban. nagy setéttségben, tudatlanságban, és vétkekben elö sok millium emberekhez nem mutatta, sem annyi számu eretnekekhez, az kik ámbár meg legyenek keresztelve., de az vakságban élnek. az közönséges anyaszent egyház hititöl el szakadván, azoknak ki nem nyilatkoztatta, mert ugyan is ezen anyaszent egyház oszlopa, és erösége az igazságnak * fontold meg mondám. mért nem vagy tehát azok közül. ? miért rendelte az Isten hogy inkáb te születessél keresztény országban, hogy sem mások. és még az mi nagyob. az anyaszent egy háznak kebeliben légy. ahol az Isten titkaira és mind azokra az mik az üdveségedre szükségesek tanittatol. mikor érdemletted meg ezen kegyelmit az Istennek ? s’ mely nagy boldogságnak tulajdonithattyuk

(IV. Az Iffiaknak kalauzza: 394)


Előző oldal | Következő oldal